Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy szervezetünknek napi 2-3 liter vízre – folyadékra – szüksége van. Fontos azonban megjegyezni, hogy a folyadékszükséglet egyénenként és évszakonként is változó.
Mivel testi felépítésünk és egyéni szükségleteink különböznek, általános recept nem létezik, viszont kialakíthatjuk magunknak a számunkra legmegfelelobb ivási szokásokat az alábbiak alapján. Figyeljük meg, mennyi folyadékra van szükségünk, ahhoz, hogy ne legyünk szomjasak, és igyunk ennek megfelelõ mennyiséget (a napi 2-3 liter hozzávetõleges mennyiség).
Kerüljük a túl hideg italokat, bármelyik évszakban járunk. A hideg idõben azért, mert az alacsony külsõ hõmérséklet miatt testünknek többletenergiára van szüksége, a hideg ital pedig lehûti belül is a szervezetet. Nyáron, a nagy melegben a túl hideg ital pillanatnyilag felfrissülést okoz, azonban a felmelegedett, átforrósodott szervezetet sokkolja, így akár rosszullét lehet az ára a hirtelen frissességnek.
Mit igyunk? Az ásványvíz egészséges, vegyük figyelembe azonban azt, hogy mivel ásványi anyagokban gazdag, napi több liter fogyasztása megterheli a vesét, túlzott mûködésre készteti, hosszú távon vesekövet okozhat. Igyunk ezért inkább tisztított csapvizet, ahol a csapvíz finom, bátran igyuk tisztítás nélkül, de a legjobb, akinek van rá lehetõsége, szerezzen be forrásvizet.
A téli hónapokban lehetõleg fogyasszunk sok teát, meleg (de nem forró) italt, így biztosítva a téli folyadékszükségletet, mely alacsonyabb a nyári 2-3 liternél. Lehet ez gyömbértea, zöldtea vagy gyógynövény-fõzetek (utóbbinál azonban ügyeljünk arra, hogy a legtöbb gyógynövényt csak kúraszerûen alkalmazzuk).
Napi egy pohár jó minoségû vörösbor – különösen nõknek – hozzájárul a vérkeringés fokozásához, akár még rákmegelõzõ hatása is lehet.