KINEZIOLÓGIA

A TANULÁSI ZAVAROK IDEGRENDSZERI OKAI ÉS A LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

Agyunk szerkezete nagyon leegyszer?sítve két részb?l áll.

Az egyik a szürkeállomány, amely egyrészt az agyunk felszínén található agykérget (kortex), másrészt az agy bels? területein elhelyezked? magokat, a kéreg alatti területeket (szubkortikális magok) alkotja.

Az agykéreg egyes területeit és a magokat pályák kötik össze, ezt a részt nevezzük fehérállománynak.

Amikor valamilyen tevékenységet végzünk, akkor agyunk tudatos része, az agykéreg, megfogalmazza a feladatot, a megoldás pedig a tudatalattiban, a szubkortikális régiókban történik. Vagyis a parancsot a tudatos központ adja ki, a végrehajtás pedig nagyrészt az irányításunkon kívül es? területeken zajlik. A feladat típusától függ?en a feldolgozást az agy más-más része végzi.

Agyunk mindig a legrövidebb utat választja ahhoz, hogy az ingerület eljusson a megfelel? feldolgozó központba. Ha ez az út valami miatt nem járható, akkor a következ? legrövidebbel próbálkozik, és így tovább.

Ideális esetben, integrált agym?ködés esetén:

- a specifikus agyi funkciók/területek elérhet?k,

- a köztük lév? összeköttetések (pályák) szabadon átjárhatók,

- és ez az integrált m?ködés stressz-helyzetben is fenntartható.

Ha valamelyik specifikus agyi funkció blokkolódik, akkor a gondolkodás attól függ, hogy az agy hogyan tudja ezt kompenzálni.

Pl. egy egyszer? szorzási feladatnál, ha a feldolgozó központ elérhet?, és a hozzá vezet? pályák is teljesen átjárhatóak, rögtön rávágjuk a megoldást.

Néhány embernek azonban hosszabban kell gondolkodnia, az ? esetükben valószín?leg valamelyik specifikus agyterület blokkolt, ezért az agy alternatív utat keres, ami egy kis plusz id?t igényel.

Gyakran el?fordul, hogy a feladatot egyáltalán nem sikerül megoldani. Ilyenkor általában a számolásért felel?s agyközpont, és az alternatív utakat jelent? pályák is blokkoltak.

Extrém esetben olyan mérték? blokkoltság is kialakulhat, hogy az illet? egész életében kerülni fogja az új dolgok megismerését, és minden ilyen szituációt er?s stresszként fog megélni.

Márpedig az életünk során mindig találkozunk új dolgokkal, vagyis a tanulás ebben az értelemben egy életen át tart. Ezért a részképesség zavarok komoly hátrányokat jelenthetnek egész életünkben. Hiszen ha a fontos agyi funkciók közül egy, vagy több blokkolódik, ez meggátol minket abban, hogy bizonyos feladatokat elvégezzünk, és a kihívásokkal megbirkózzunk.

Létezik egy újszer? kineziológiai módszer, a LEAP Agyintegráció, amely gyors és hatékony megoldás lehet tanulási nehézségek, részképesség zavarok (és számos más probléma) esetén.

A LEAP egy speciális technikával feltárja és megszünteti az idegsejtek blokkjait. Ezáltal integrálja az agy különböz? területeit és pályáit, lehet?vé téve a teljes aggyal történ? tanulást, észlelést, gondolkodást illetve problémamegoldást.

Ekkor a tanulással, vagy egyéb feladattal, élethelyzettel kapcsolatos eddig lefelé húzó kudarc-spirál átalakulhat egy felfelé ível? sikerspirállá, ezáltal helyreáll az önbizalom, javul az önértékelés.

További információk: www.agyintegracio.hu

TELEFON: 0620-922-1720

http://www.facebook.com/AGYINTEGRACIO

EGYSÉG KINEZIOLÓGIAI VILÁGKONGRESSZUS és EDU-KINEZIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ

Kecskemét, 2011. augusztus 25-28.

Közel 200 f? részvételével, óriási siker övezte rendezvénynek volt helyszíne Kecskemét.

A világ ténylegesen minden tájáról /Dél-Afrikától, Japánon, Kínán, Indonézián keresztül, Észak és Dél-Amerikából, Ausztráliából és Új-Zélandról, s természetesen Európa szinte minden országából/ érkeztek kineziológusok. Két helyszínen 56 el?adó osztotta meg tudását a résztvev?kkel. Többek között DANIEL WHITESIDE, a 3in1 módszer társkidolgozója, dr WAYNE TOPPING Stress Release módszer kidolgozója, HUGO TOBAR az Energetikai Kineziológia kidolgozója is. Képet kaphattunk a kutatási eredményekr?l, az új irányokról, a külföldi kollégák munkájáról. Sajnos kevés magyar el?adó mutatta meg tudását /pont magyar kollégák utasították el, vagy mondták le a részvételt/: Kovács Tünde GYEMSZI f?osztályvezet?je a vizsgáztatásról, János Péter és Korcsmáros Magda kineziológusok saját módszerükr?l, Livják Emília f?iskolai adjunktus-kineziológus kutatásáról, Köves Zsuzsanna tanár-kineziológus a köt?désr?l és elengedésr?l osztotta meg tapasztalatait.

„A szerelem olyan út, amelyre azért térünk rá, hogy a végén mindketten megérkezzünk önmagunkhoz.” (Kurt Tepperwein)

Életünk során kapcsolataink biztosítják fejl?désünk fontos alapját, rajtuk keresztül csiszolódunk, érlel?dünk, változunk, ha felismerjük, hogy az adott kapcsolat milyen fejl?désre ösztönöz bennünket. A legnagyobb fejl?dési lehet?séget azonban a párkapcsolat adja, amelyben két teljesen idegen ember, kapcsolódik egymáshoz. Két külön „univerzum” találkozik ilyenkor, és ezt a két külön „univerzumot” kell a kapcsolatban egyesíteniük, Egységgé „kovácsolniuk”. Ez pedig rengeteg olyan helyzetet hoz, ami valóban „csiszoló”, alakító, formáló hatással van a kapcsolatban résztvev? két emberre.